Testvérvárosok
A város szövetségesei
Testvértelepülésünk, Szilágybagos
2016. szeptemberétől önkormányzati és kultúrdiplomáciai együttműködés kezdődött a romániai Szilágybagos (románul: Boghiș) és városunk között. A partnerségi megállapodást a két településvezető – Szilágybagos részéről Marina Ida-Magdolna, Vámospércs részéről Ménes Andrea – szentesítette. A IV. Hajdú Napokon, 2018-ban ünnepélyes keretek között mutatkozott be a legkisebb hajdúvárosban testvértelepülésünk. Az esemény részeként a két évvel ezelőtti megállapodást is megerősítették a felek. Partnertelepülésünk Vámospércstől mintegy 92 km-re, keletre, Szilágyságban, a Réz-hegység, a Szilágysomlyói Magura és a Szilágysági-dombvidék övezte területen, a Berettyó folyó partján található. Szilágysomlyótól 15 km-re délnyugatra, Szilágynagyfalutól 5 km-re délre fekszik. A település első írásos említése több mint 800 évvel ezelőtti: Bugus néven a Váradi Regestumban található meg. 1594-ben még Baghoss, Somlyó várának tartozéka, de a továbbiakban már a ma is használt Bagos formában fordul elő. A Szilágy előtagot a 19. századi területrendezési törvény után találjuk meg először, 1873-ban Bagos (Szilágy) alakban. A 19. század végétől napjainkig Szilágybagos alakban jelenik meg. 1636-ban I. Rákóczi György fejedelem oklevelében már mezővárosként szerepel. 1663-ban az Erdélyre támadó tatár hadak teljesen elpusztították, 1710-ben pestisjárvány pusztította. Önszerveződő és élni akaró közössége azonban újra felvirágoztatta. 1920-ig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott. 1968-ban elveszítette önállóságát és közigazgatásilag Szilágynagyfalu része lett. 2005-ben a lakosság népszavazással a falu újbóli önállósága mellett döntött. Az immáron újra önállóvá vált község mértékadó módon fejlesztette közösségi életét, intézményi hálóját és infrastruktúráját. A települést 2020-tól Bernáth István polgármester úr vezeti.
Nevezetességei közé tartozik az 1720-ban épült Bánffy-kastély, az 1792-ben felszentelt református templom. Legfőbb attrakciója napjainkban a gyógyhatású, európai színvonalú termálfürdő kénes, szódás, bikarbonátos termálvize (42 C-os), ami mintegy 400 méteres mélységből tör felszínre. Az első medencét 1971-ben építették Szilágybagoson, 1975-ben egy felnőtt- és egy gyerekmedencével bővült a fürdő, 1976-ra pedig elkészült a fedett medence és megkezdték működésüket a kádas fürdőszobák. A jelenlegi szolgáltatások mind a gyógyulni vágyók, mind a strandolók igényeit kielégítik: termálvizű medence, kinetoterápia, masszázs, fizioterápia, termo- és hidroterápia áll a vendégek rendelkezésére. A fürdőkomplexum fellendítette az idegenforgalmat, ma már számos panzió, étterem és magánszálláshely közül választhatnak az érdeklődők.
A településen látta meg a napvilágot Birtalan József (1927-2017) zeneszerző, karmester, a Maros Művészegyüttes egykori karmestere, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola tanára. A Debreceni Református Kollégium Kántusának felkérésére írt Tíz népdalzsoltár 1989. november 5-én hangzott el először a debreceni Nagytemplomban. Az 1989-es rendszerváltás után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus leánykarát. 2000-ben áttelepült Magyarországra, haláláig Tiszaújvárosban élt. A Reményik Sándor-díjas zenész és pedagógus népdalfeldolgozásai, egyházi kórusművei a XX. századi erdélyi zeneirodalom fontos darabjai. Szilágybagos szülötte Szabó Róbert Csaba Mészöly Miklós-díjas író, novellista, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztő-helyettese, a szilágybagosi Látó Írótábor megalapítója. Főbb művei: Az egész Antarktisz kontinens (2006), Kutyák birodalma (2009), Temetés este tízkor (2011), Fekete Dacia (2012), Alakváltók (2016), Vajon nagyi és az aranyásók (2017), Vajon nagyi és a száguldó város (2020).
Szilágybagos és Vámospércs elöljárói 2019. június 4-én fogadták el az Összetartozunk Díj alapításáról szóló szándéknyilatkozatot. A dokumentum szerint a díjban évente egy személyiség részesülhet – vagy egy anyaországi, vagy egy határon túli –, aki kimagasló szakmai, tudományos vagy művészeti eredményei mellett példamutató közösségi munkát is végez, beleértve a két közösség (Szilágybagos és Vámospércs) testvéri kapcsolatának ápolását is. A díj mottója (részlet Bocskai István testamentumából) hűen tükrözi az alapítók szándékait: „szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak…” Az Összetartozunk díj első kitüntetettje Lukács József nyugalmazott püspökhelyettes, Szilágybagos díszpolgára volt (2020), második alkalommal pedig Ménes Andrea Vámospércs polgármestere, pedagógus, szociálpolitikus részesült benne (2021).
Egységben az erő! Vámos Települések Szövetsége
2007-ben jött létre a ma 19 tagtelepüléssel büszkélkedő Vámos Települések Szövetsége (VTSZ) Vámosgyörkön. A VTSZ olyan településeket tömörít szerte a Kárpát-medencéből – Magyarországról, Romániából és Szlovákiából –, amelyek a történelem során vámszedő joggal bírtak, valamint nevükben is viselik a „Vámos” elő- vagy utótagot. A Szövetség ezeket a falvakat és városokat köti össze, teremt egységes platformot a közös fellépéshez. Célja tehát a kulturális, sportolási, idegenforgalmi, gazdasági kapcsolatépítés, a vámosok történelmi közösségének bemutatása; a vámolás, vámszedés, vámtörténet hagyományának megismertetése. A VTSZ szakmai kapcsolatokat ápol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetésével. A Szövetség minden évben egy tagtelepülésen rendezi meg nyári reprezentatív találkozóját, amelynek egyik állandó fellépője a Pénzügyőr Zenekar. Ezen kívül lebonyolítja a „Ki tud többet a Vámos településekről és a vámról” elnevezésű általános iskolások számára kiírt tanulmányi versenyt, és részt vesz a Virág János Énekkari Találkozó, Vers- és Mesemondó Verseny szervezésében.
A VTSZ jelképe egy Máté evangélista „elhívásának” történetét ábrázoló négyzet alapú kép. A képen látható a vámszedő Lévi (a későbbi evangélista, Máté), amint egy asztal előtt ül. Előtte az asztalon mérleg látható, a háttérben egy három boltíves vámszedő épület. A kép jobb oldalán három tógába öltözött férfi áll, akik közül a Mátéhoz legközelebb eső, a glóriával a feje körül ábrázolt Jézus, amint jobb kezét Máté felé nyújtva „meghívja” őt tanítványai közé.
A Szövetség jelenlegi tagtelepülései a következők: Felsővámos, Nemesvámos, Sajóvámos, Somogyvámos, Vámos, Vámosatya, Vámosbalog, Vámoscsalád, Vámosfalva, Vámosgálfalva, Vámosgyörk, Vámosladány, Vámoslucska, Vámosmikola, Vámosoroszi, Vámospércs, Vámosszabadi, Vámosudvarhely, Vámosújfalu.
