Városháza










ERFA.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hajdúhagyományok turisztikai fejlesztése Vámospércsen

 

Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, a Vállalkozókat, a Civil szféra képviselőit, hogy a Vámospércs Városi Önkormányzat által 2016. évben a TOP-1.2.1-15 kódszámú, „Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” című konstrukció keretében benyújtott 126.053.850 Ft összköltségű támogatási kérelme 122.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság, mint támogató képviseletében eljáró Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága és az Önkormányzat megkötötték a Támogatási Szerződést, mely 2017.06.27. napon hatályba is lépett, így megkezdődött a projekt részletes műszaki-szakmai kidolgozása. A projekt Vámospércs Városi Önkormányzat és a Pircsike Vámospércsi Közművelődési Egyesület konzorciumi együttműködése keretében valósul meg.

Vámospércs történetének legfontosabb dátuma 1605. december 12., amikor a „hajdú Magna Chartának” is nevezett korponai kiváltságlevélben Bocskai István fejedelem letelepítette a hajdúkat, s mintegy 108 család kapott itt telket. A Hajdú kerület közgyűléseit gyakran Vámospércsen tartották, ezért a Hajdúk történelmének jelentős városa a település.

 

A projekt alapvető célja olyan turisztikai attrakciókkal erősíteni és emelni a kulturális örökség részét képező történelmi hajdú öntudatot és a hajdúvárosok kiemelt szerepét, amelyek egyrészt a már kialakult hagyományokra, másrészt új elemekkel bővülve szolgálják ezt a célt.

 

 

A hajdú hagyományok turisztikai fejlesztése Vámospércsen projekt különleges történelmi környezetben, hiteles történetekkel átszőtt környezetben várja a vendégeket, mely önmagában vizuális és belső élmény is. A tematikus környezet segít az egyedi élmények megélésben.

A PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK:

A projekt keretében az önkormányzat részéről megvásárlása kerül a 4287 Vámospércs, Móricz Zsigmond utca 1. szám alatti ingatlan, mely épületben kerül kialakításra a többfunkciós Hajdú Kiállító és Bemutatóterem interaktív elemekkel. A Bemutatóterembe lépve Égerházi Imre: Hajdúk című pannója fogadja a látogatókat. Ez a 1,5 x 6 m nagyságú pannó festett formában „kíséri végig” a marhahajtástól a katonáskodásig a hajdúkat. A fogadótérben elhelyezésre kerül a hajdúk közös címere (Égerházi László fafaragó munkája), amely szimbolizálja a hajdú jogokat gyakorlók összetartozását. A címer mellett kerül elhelyezésre a hajdúviseletben álló bábú, kezében fegyvermásolattal. Bocskai fejedelem faragott portréja és intelme hívja időutazásra a látogatókat.  Az első terembe kerül elhelyezése egy információs pult (érintőképes számítástechnikai eszköz), amely áttekintést ad a hajdúság eredetével, társadalmi hovatartozásával foglalkozó forrásokról több nyelven is. A felnőttek számára széleskörű információt, a számítástechnikai program segítségével folyamatosan frissíthető adatbázist jelent, míg a gyerekek számára egy 10 kérdésből álló játékos feladatsort. A játék az előzetes ismereteket deríti fel, melynek célja a kiállítás végig nézésére való felhívás, amely válaszul szolgál a kérdéssorra. A fogadó tér rendelkezik időjárás-független kínálati elemmel, valamint szociális blokkal is. Kialakításra kerül a bejárat mellett ajándékbolt is, üzleti lehetőséget biztosítva a vállalkozások számára.

A Kiállító teremben a katonáskodó hajdúk 4 fő csoportja közti különbségre hívja fel a figyelmet a kiállítás, a terem 4 oldalán kialakítandó interaktív bemutatási módszerekkel, valamint kipróbálható élményeket adó eszközökkel:

  1. Királyi vagy végvári hajdúk: Az 1557-es, az 1563-as és az 1593-as összeírások szerint a Kassától Szentgyörgyvárig húzódó végvárvonal mintegy 31 várában teljesítettek szolgálatot. A XVII. században már 37-ben, 1670-ben 49-ben. A falra felhelyezett óriástérkép és a hozzá kapcsolódó vezérlőpult segítségével egy földrajzi meghatározás segítségével lehet kitalálni az adott vár nevét, amelynek helyes bejelölésével kigyullad a fény a nagy térképen is. A térkép két oldalán a megnevezett várak közül néhányról korabeli ábrázolások kinagyított fotója kerül elhelyezésre. Egy ismeretlen német mester rézmetszetéről ismert gyalogos öltözékben lévő királyi hajdú figurája képviseli ezt a csoportot. Szabadhajdúk ábrázolására egy lovas hajdú óriás képe darabokból lesz kirakható egy mágnes táblán. A tábla mellett a szabadhajdúkról olvashat a látogató.
  2. Hajdúvárosok lakói: a nagy hajdúvárosok (Nánás, Böszörmény, Szoboszló, Vámospércs, Polgár, Hadház és Dorog) faragott címerei egy vaktérképre elhelyezve jelzik a települések egymáshoz való elhelyezkedésüket. Ők a hajdútelepülések kiváltságos hajdúi, akik a többi nemestől eltérően nem személyenként, hanem együttesen, a hajdúvárosok árkain belül élvezték kiváltságukat, így nem olvadtak bele a vármegyei nemességbe. A Korponai kiváltságlevél másolata.
  3. A kis bihari hajdúvárosok: Szalonta, Ürögd, Szentmárton, Tamási, Harsány, Körösszeg, Komádi, Vekerd, Sass, Régény, Félegyháza, Bagamér, Mikepércs, Bagos, Konyár, Derecske, Berettyóújfalu, Kaba, Sáránd, Tépe. Egy faszerkezetben lévő képpárosító játékkal megkereshető, hogy az egykori kis bihari hajdútelepülések, ma hogyan őrzik a hajdúk emlékét. (pl. címerben, zászló színében, szoborral, emléktáblával, iskola nevével, utcanévvel stb.)
  4. Magánföldesúri hajdúk a földesúri szolgálatba fogadás és a kiváltságolás révén földhöz jutottak, ugyanakkor mindennemű jobbágyteher fizetése alól mentességet nyertek. Azonban a nagybirtokos katonái kötelesek voltak szükség esetén a földesúr kívánságára fegyvert fogni. Ilyen birtok volt Dunántúlon a Batthyány-birtok, valamint Felső-Magyarországon a Rákóczi-birtok, amely korhű bemutatása Lorántffy Zsuzsanna és a hajdúk korabeli női viseletével tervezett ábrázolni.

A városban már felállított Bocskai-mellszobor áthelyezésre kerül a Kiállító terembe. A terem közepén hatalmas utazóládák elhelyezése tervezett, amelyek ruhamásolatokat tartalmaznak. Az egyes hajdú csoportok megismerése után, az utazóládák, amik addig ülőalkalmatosságnak is szolgáltak, kinyílnak és ki-ki a neki tetsző öltözékbe bújva gyalogos vagy lovas hajdúként, vagy főúri öltözékben folytathatja a látogatást a Fegyverteremben.

A hajdúkatonák történetében mintegy 80 háborús esztendő számolható, így a fegyvertár bemutatása kiemelt pontja a Hajdúhagyományok ápolásának. A teremben tervezett Kardos László néptánckutató előadásának levetítése a hajdúk toborzó táncáról. Amennyiben a látogató megnézte, meghallgatta és vállalta a katonaéletet az ezredben, kinyílik a fegyvertár ajtaja és megtekinthetőek a fegyvermásolatok:

  1. Gyalogság: rövid csövű puska, „korompák”- puska, „janicsár”- puska, flinta, szablya, buzogány, csákány.
  2. Lovasság: fegyverderék, páncél, sisak, kopja, „hegyestorok bot”, szekerce, félkézpuska, tőr, pallos.

Az egyik fal háttérképként történő kialakításával lehetőség adódik, hogy a korhű ruhában lévő látogatók a háttérkép előtt fotót készíthessenek.  Az időutazást a következő Történelmi terem falán végigfutó szemléletes idővonal segíti, amely a hajdúk nagy háborús időszakait követi végig:

  1. A 15 éves háború (1591-1606),
  2. „Bocskai angyalai” (1604-1607),
  3. Báthory Gábor hajdúkatonái (1608-1613),
  4. Hajdúk Bethlen Gábor hadjárataiban (1616-1626),
  5. A két Rákóczi György hajdúkatonái (1630-1660),
  6. „Két pogány közt” (1661-1699)

Minden történelmi eseményre egy korabeli idézet hívja fel a figyelmet:

Az egyes történelmi korszakokat Égerházi László fafaragásai különítik el egymástól. A mennyezetről különböző zászlómásolatok ereszthetőtek le.

A Hajdú Kiállító és Bemutató terem előtt közterületen parkolók (családi parkolók is) kerülnek létesítésre, melyek diszkriminációmentesen hozzáférhetőek a nap 24 órájában. A látogatóterekben a szelektív hulladékgyűjtés feltételei kialakításra kerülnek.

Az ingatlan udvarán tervezett a település adottságainak megfelelő Kézműves udvar kialakítása is, amely egyben múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is helyet biztosít. Életkor-független, családbarát megoldások kerülnek kialakításra – a család minden tagja kipróbálhatja, megismerheti a régi fazekas technikákat. Célja a térség kézműveseinek, népművészeinek összefogása, az egyedül kis gazdasági erővel rendelkező művészek felkarolása a népi mesterségek különböző területéről.

A Hajdú Kiállító és Bemutató teremből egy rövid sétával elérhető az ügyességet és a rátermettséget próbára tevő Tematikus játszótér. A gyerekek hét játékos elemből álló próba teljesítésével bizonyíthatják, hogy kiváló hajdú válhat belőlük:

  1. Ügyesség
  2. Bátorság
  3. Pontosság
  4. Erő
  5. Leleményesség
  6. Kitartás
  7. Gyorsaság

A Kiállító és Bemutatóterem a Kézműves udvar és a Tematikus Játszótér az év 270 napján nyitva lesz, biztosítva ezzel a Látogatók számára az egész éves látogathatóságot. Az Önkormányzat főszezonban heti 5 napon, naponta 8 órában tartja nyitva az attrakciókat.

A játszótér bárki számára, ingyenesen igénybe vehető attrakció.

Turisztikai rendezvények szervezésére évi 4 alkalommal sor kerül, melyek az alábbiak:

  1. Vámospércsi Hajdú Napok a régi hajdúvárosok részvételével. Hajdútörténeti kiállítás is része a Vámospércsi Hajdú Napok programsorozatnak, melyben 3 napig a hajdútelepülések örökségének ápolása mellett számos különféle, színes eseményen vehetnek részt az érdeklődők.
  2. Vámospércsi Ősz – „Égig érő paszuly” rendezvény, népi hagyományok bemutatása.
  3. Vámos Települések Találkozója – a Vámos Települések Szövetsége tagtelepülései szervezésében kerül megrendezésre, minden évben más településen. A találkozó a „Vámos” nevű településeken élő polgárok közötti kapcsolatok kialakítását célozza baráti, Idegenforgalmi, kulturális és sport szempontból egyaránt.
  4. Kézművesek – népművészek találkozója: az egyedül kis gazdasági erővel rendelkező művészek felkarolása a népi mesterségek különböző területéről, évente egyszer megrendezésre kerülő találkozó.

HÍREK:

2018.12.11.     – Kivitelezési szerződés aláírásra került.

2018.12.05.     – Lezárult a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás 2018.11.26.      – Megindításra került a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás

Vámospércs Városi Önkormányzat - a 2015. évi CXLIII tv. 115.§. szerint - közbeszerzési eljárást indított a kivitelező személyének kiválasztása érdekében.

 

2018.04.15.     - Befejeződött a Hajdú Kiállító és Bemutatóterem tervezése

 

A kiviteli tervek önkormányzat általi jóváhagyásával befejeződött a projekt előkészítő szakaszának tervezési fázisa. Az építési engedély és a kiviteli terv birtokában megindítható a kivitelező személyének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás. A kiviteli tervek itt megtekinthetőek.

 

2017.10.05. – Az önkormányzat megvásárolta a Hajdú Kiállító és Bemutatóterem kialakításához szükséges ingatlant

Az önkormányzat a tervezett időpontra megvásárolta a Vámospércs, Móricz Zsigmond utca 1. szám alatti ingatlant, ezzel elhárult minden akadály a többfunkciós Hajdú Kiállító és Bemutatóterem megvalósítása előtt

KAPCSOLAT:

Ha kérdése van, akár a fejlesztésekkel általában, akár magával az turisztikai fejlesztés kivitelezési munkálatokkal kapcsolatban, kérjük, keressen minket bizalommal!

 

Vámospércs Városi Önkormányzat

Ménes Andrea - polgármester

Cím: 4287 Vámospércs, Béke u. 1.

Telefon: +36 (52) 591-503

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

GALÉRIA:

Fejlesztés előtti állapot

Kivitelezés folyamata

Menes_Andre
Ménes Andrea
Polgármester