Civil szervezeteket érintő rendelkezések

Felhívja a bíróság a civil szervezet figyelméta következőkre:Magyarország Kormánya által a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ávalkihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel meghozott 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdéseértelmében rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.Magyarország Kormányának 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete 3. §(1)-(2)bekezdéseinek értelmébena jogi személy döntéshozó szervének ülése–ideértve küldöttgyűlést ésa részközgyűlést is –nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje,abbanaz esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.A jogi személy döntéshozó szervénekülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagyhatározathozatalára–ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozataltnem zárja ki –az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy e rendeletbenfoglaltaktól eltérően rendelkezik.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:20. § (1) bekezdéseértelmében:ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.A (2) bekezdés szerintaz ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselőtag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.A (4)bekezdés értelmébenaszavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül-ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül -az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.A fentiek értelmébentehát a civil szervezet legfőbb szerve: a közgyűlés, azaz a tagok összessége még abban az esetben is jogosult ülés tartása nélkül döntést hozni, amennyiben a hatályos alapszabály ezt kifejezetten kizárja,azonban szem előtt kell tartania a következőket:A102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 4. §(1)-(2) bekezdéseiértelmében:Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélkülidöntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknaka megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése –több önállóan eljáró vezetőtisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő –jogosult a következőrendelkezések betartása mellett:

a) a napirendrevonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdés], és a határozattervezetét a taggal közölni kell,b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóanba) meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöketés informatikaialkalmazásokat, ésbb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határoznia személyazonosság igazolásának módját,c) ülés tartása nélküli döntéshozatal eseténca) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,cb) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,cc) a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján valómegtartását nem kezdeményezheti,cd) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye(név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátotthatározattervezet megjelölése –több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma –ésaz arra adott szavazat, ésce) a tag a szavazatát a 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti.A (3) bekezdés értelmében a jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 5.§(1)bekezdése kimondja, hogyha a 3. § (3) bekezdésében meghatározott eset nem áll fenn, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó,azonban a jogi személy törvényesműködésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerűés felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben –a (2) bekezdésben meghatározottkorlátozásokkal –a jogi személy ügyvezetése határoz.A (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint ajogi személy ügyvezetésea) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépőjogszabály rendelkezése alapján van szükség,b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévőátalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nemdönthet.A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint:ajogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottságaüléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszközigénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatosdöntéseket írásban is meghozhatja.Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevőelektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltéraz e rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása eseténhelyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozzameg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) istörténhet.Felhívja végül a figyelmét a bíróság a civil szervezetnek, hogy lehetősége van a hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelem benyújtására,melyet a „Hiánypótlási határidő hosszabbítása iránti kérelem” elnevezésű, PK-26 jelű űrlapon tud joghatályosan előterjeszteni. Az űrlapot a https://birosag.hu/nyomtatvanyok/egyeb-kerelem-fellebbezes-hianypotlas/hianypotlasi-hatarido-hosszabbitas-irantiweboldalróltudja letölteni, ahol kitöltési útmutatót is talál.