Egyházaink

Vámospércsi Református Egyházközség

A Vámospércsi Református Egyházközség a Tiszántúli Református Egyházkerületen belül a Hajdúvidéki Egyházmegyéhez tartozik. Az egyházközség megalapítása 1610-re datálható. Ez az évszám valószínűsíti, hogy ekkor rakhatták le a ma is használatos műemléktemplom alapjait, vagy állították helyre (bővítették) a középkori templomromot. Mindenesetre a református egyházközség feljegyzéseivel a hajdúk letelepítését követően találkozhatunk.  A gyülekezet mérvadó létének bizonyítéka, hogy az egykori debreceni egyházmegye 1626-ban és 1633-ban is itt tartotta a gyűléseit. A gyülekezet anyakönyvében Nyíregyházi Bálint prédikátor neve a legkorábbi bejegyzés, 1697-től ő pásztorolta a vámospércsi gyülekezetet.

Református iskola

Az első református iskolát (két tantermes) a senatus döntése alapján 1742-ben építették. Elkészülte után a fiúkat és a lányokat külön oktatták. A két-három év alatt megtanulhatták a legelemibb ismereteket: írni, olvasni, alapfokon számolni. Különös hangsúllyal tanulták meg az Ó- és az Újszövetséget, illetőleg az egyházi énekeket. A református iskola különböző épületekben és struktúrákban egészen az 1948-as államosításig látta el feladatait.

Református templom

Várady József munkájában a következőket olvashatjuk a templomról: ,,A kelet-nyugati tengelyű templomnak nyugati, homlokzat előtti háromszintes, órapárkányos, 32 méter magas tornya van. A torony főbejárata egy kicsiny nyitott csarnok alatt nyílik. A torony dél-nyugati része előtt pedig karzatfeljáró lépcsőházat látunk. A templom mindkét hosszoldalán egy-egy bejárati előcsarnok, sőt az északi oldalon... deszkafeljáró található a hátsó karzatra, ahol a templom egyenes záródású. Az egész épületen félköríves záródású ablakok vannak. A 10x22 méteres belső térben 1949-ig sík, festett famennyezet volt, amit akkor átépítettek és azóta vakolt tükörboltozattal rendelkezik az épület. A két karzat fából készült, mellvédjein, a szószéken és a koronán copf stílusú díszekkel. A templom 750 ülőhellyel rendelkezik. Orgonáját Kerékgyártó István építette 1910-ben, nyolc változattal. A későbarokk stílusú templom tornyában három harang viszi messzire hangját. A 608 kg-osat Walser Ferenc öntötte 1925-ben Budapesten, a 391 és 183 kg-osokat újjáöntötte Szlezák Ráfael 1957-ben Rákospalotán.
A harangok neveiket református eleinkről kapták: a legnagyobb Kálvin, a középsó Zwingli, a legkisebbik Luther.” A toronyórát Bauer Antal debreceni lakatosmester készítette, 1820-ban került ki a műhelyéből, ma is eredeti helyén áll.  A templom és felszerelése, kegytárgyai, maga az egyház is áldozatkész hívektől támogatva boldogult fennállása óta. Így volt ez az 1891-es toronyjavításkor, a különféle alapítványokra gyűjtött pénzadakozásokkor, a szószék 1907-es felújításakor, az 1918-as mennyezetjavításkor és a világháborús károk megszüntetésekor. A templom művészeti értékű ónkannáit szintén a hívektől kapta az egyház. A legkorábbi ismert évszámú adakozás 1666-ból Kecskés Péteré volt.

Prédikátorok:

Nyíregyházi Bálint 1697-1716
Atzél Pál 1716-1721
Pákozdi Pál 1721-1723
Nánási András 1723-1732
P.Cseki(Csekei) János 1732-1735
K,Szönyi István 1735-1740
Császári János 1740-1741
Szomoróczi György 1741-1755 (1761,1762,1763)
Süllye Komáromi Pál 1760 körül
Szikszai József 1775-1794
Székely András 1794-1808
Jobbágy János 1808-1848
Sarkadi Nagy Zsigmond 1849-1880
Nagy Dániel 1880-1914
Bartha Dezsö 1915-1947
Nagy Károly 1948-1977
Szabó Gábor 1977-1982
Ács Ferenc 1982 – 2015
Petró László 2015-2020
Komor Csaba 2020-tól

Vámospércsi Baptista Gyülekezet

A Baptista mozgalom a reformáció során létrejött, protestáns alapelveket követő, keresztény ébredési, megújulási mozgalom. Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkeztek Svájcból menekülve az első baptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek. Miután a reformáció kivívta a vallásszabadságot Európa országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az Evangéliumhoz és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó, a felnőttkeresztelkedés és bemerülés liturgikus alapvetéseit hangsúlyozó hívők. Az európai vallási türelmetlenség miatt előbb Angliában, majd az észak-amerikai kontinensen alapították újra a mozgalmat. Európába a 19. század második felében kezdtek ismét kibontakozni. Az első magyarországi imaház Nagyszalontán épült fel, a vámospércsi 1909-ben készült el, mestergerendája a Kárpátok Huszt környéki hegyeiből érkezett, belső enteriőrét hosszú időn át Pannonhalmi Béla festményei díszítették.

Híres vámospércsi baptista lelkészek

Szűcs Ádám baptista lelkipásztor, Vámospércs aljegyzője az első világháború idején. 1877-ben született. 1911-től a helyi baptista gyülekezet és körzetének lelkipásztora. Amikor 1919-ben a megszálló román csapatok a falu házainak felgyújtására szánták el magukat, Szűcs Ádám és a gyülekezet vezetősége megakadályozta a pusztítást. Szűcs Ádám példás emberi cselekedetei mellett egyházépítő erőfeszítéseket is tett: 1912-ben, vámospércsi lelkipásztorként, ő merítette be az első szatmárnémeti baptistákat – a szatmárnémeti gyülekezet a szatmári baptizmus kezdeteként tekint erre az eseményre. Szűcs Ádám a szatmári gyülekezet első lelkipásztora is volt 1912 és 1918 között. 1921-ben hunyt el – halálát az égő házak oltásánál szerzett sérülései okozták. 2016-tól emléktábla őrzi emlékét a baptista imaház homlokzatán.

Kolozs József baptista lelkipásztor. 1879-ben született Vámospércsen. 1912-től Törökszentmiklós prédikátora. 1914-ben bevonult a tizenhatodik huszárezreddel az első világháborúba. 1915-ben fogságba esett, a Kaukázusban raboskodott, ahonnét csak 1918-ban tért haza. 22 esztendőn át szolgált Karcagon (ahol a fiatal Móricz Zsigmond előtt is prédikált, az író pedig szép portrét közölt Kolozs Józsefről), mielőtt 1935 szeptemberétől a Hajdúböszörményi Baptista Egyházközség elnöke lett. Működését tisztelet és megbecsülés övezte. 1969-ben hunyt el szülővárosában, Vámospércsen.

Pannonhalmi Béla baptista lelkipásztor. 1885. május 6-án született Budapesten, Piszman Béla néven. Egyházi szolgálatait sikeres civil élet előzte meg: létrehozta és üzemeltette a Különlegességi cukrászdát, mely Budapesten az Andrássy úton volt. Ezen kívül tulajdonában volt a Piszman Béla Cukrászda a Népszínház utca 24. szám alatt. Ezután több mindennel próbálkozott, volt egy mezőgazdasági cég üzletkötője Berlinben, dohányreklámokat tervezett, három évig az Országos Társadalombiztosítási Intézet munkatársa volt, mint gyógymasszőr, majd átvette üzlettársi minőségben édesapja bérkocsi-vállalkozását. 1920-ban kezdte el a teológiai tanulmányait, melyet két év alatt végzett el. Igazgatta többek között az újpesti, angyalföldi, szentendrei, rákospalotai gyülekezeteket, mielőtt – a második világháború borzalmait követően – átvette volna a vámospércsi baptista gyülekezet lelkipásztori szolgálatait. Városunkban nyolc évig szolgált: népes gyülekezet vette körül, pezsgő közösségi életet szervezett Vámospércsen. Ittlétének ideje alatt művelődési otthonná is vált a baptista imaház, ő maga szépirodalommal is foglalkozott. A helybeli hívők nagy lelkesedéssel vettek részt az általa írt és rendezett evangelizációs célzatú csoportjelenetekben, a vegyes karban és a fúvós zenekarban. Kora előrehaladtával több alkalommal le kívánt mondani a szolgálatáról az agg prédikátor, de a hívei kérésére mindig maradt. Szolgálat közben, egy temetésre indulva hunyt el Vámospércsen, 1953. május 13-án. A Vámospércsi Önkormányzat 2009-ben díszpolgári címmel, illetve díszsírhellyel emlékezett meg lelkipásztori munkásságáról. Nevét 2014-ben felvette a Szivárvány Magántanoda, Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola néven.

Római és görögkatolikusok

A Béke utcán található katolikus kápolnát a sokgyermekes Korcsmáros család áldozatkészségével 1938-ban építették. Jelenleg a debreceni Szent István plébánia filiájaként működik, híveinek száma 150-200 fő.

Zsidó egyház és iskola

A zsidók említésével a 18. század második felétől találkozhatunk Vámospércsen, elsősorban boltok, kocsmák, malmok bérlőiként. Állandó lakosként való megtelepedésükre csak a 19. században nyílt mód. Legtöbben a templommal és hitközséggel rendelkező Hajdúsámsonból kerültek a településre, Hajdúsámson rabbijához tartoztak a vámospércsi zsidók. Míg 1825-ben csupán a lakosság 1,5%-a zsidó, addig 1941-re ez az arány 5,6%-ra nő (294 fő). A viszonylag magas lélekszám feltehetően a borkereskedelemmel és a Debrecen közelsége folytán kínálkozó üzleti lehetőségekkel magyarázható. A zsidó iskola 1901-ben nyílt meg egy tanteremmel és egy tanítóval, 42 tanulóval a református népiskola bérelt épületében, de 1928-ban már saját épülettel rendelkeznek. A zsidók temploma, akárcsak az iskola és a fürdő, a Nagy utcában állt. A második világháború után 298 emberből 71-en kerültek vissza Vámospércsre, 1949-ben már csak 60-an vannak, 1956-ban a hitközség feloszlott, tagjainak jó része kivándorolt. Lebontásra kerültek a felekezeti épületek, a tem